ELŐSZÓ

Személyes élményem volt minden, amiről vázlatosan - sokszor hevenyészve - emlékezem. Nem túlzok, nem kendőzök. Rajzaimat is úgy közlöm, ahogyan a helyszínen abbahagytam. Néha egészen apró mozzanatoktól írok, amelyek - legtöbbször rajzolás közben - a külföldi művész és közönsége, az egyszerű kínaiak között felmerültek.
Úgy érzem, ezek is sok fényt vetnek egy nagy népre.
A borítólapra szándékosan tettem egy délkínai anya és gyermeke arcképét.
Írásban is, ha a kínai a "jó" fogalmát akarja kifejezni, a "nő" fogalmi jegye mellé szorosan odaírja a "gyermek" jelét. "Mert mi lehet jobb a családnál?" Két kínai utamon sok jót és szépet tapasztaltam, így sok jót és szépet kell mondanom Kínáról és új életet építő, dolgos népéről.
Szívem szerint tehetem.

Az alvó Csu Hszo-hoa