Gy. Szabó Béla metszete Csokonai egyik Lilla-verséhez

Az eltávozás


Távol vagy tetőled,
Óh életem reménye!
Óh Lilla, főldi angyal,


Távol vagyok tetőled!

Elhagytalak, galambom,
El - s ah! talán örökre;
Miólta oly sok édes
Csókok között utólszor
Búcsút vevék tetőled,
Ím, vissza én se mentem,
Te is hiába vártál.


De bezzeg aki Lillát

Elhagyta – ah, ha látnád, –
Elhagyta ám magát is!
El – s ah, talán örökre.